A Google számára értékes tartalmak
Rendkívül sok olyan tartalom került fel az utóbbi években az internetre, amelyet gyakorlatilag a legegyszerűbben webszemétnek nevezhetünk, tehát csak fölösleg. Ennek érdekében természetesen próbálnak is tenni valamit, például a Google a Panda updateket használ, a webszemét ellen. A próbálkozás dicséretes, viszont meg kell jegyezni, hogy sajnos gyökeresen új megközelítést nem jelent a tartalmak minőségének osztályozásakor.
Ezek miatt pedig nem véletlenül kapnak annyi kérdést a SEO tanácsadók, hiszen nagyon sokan tudni szeretnék, hogy a Google megítélése, szűrője alapján mit lehet nevezni minőségi tartalomnak. Ugyanakkor felmerül egy egyszerű logikai kapocs is, hiszen, ha az internet tele van webszeméttel, akkor valószínűleg a tartalommarketingesek sem ismerik, hogy valójában mi számít a Google-nek minőségnek. Sajnos nagyon sok esetben azon embereknek, akik ezen a területen tevékenykednek, a SEO tudásuk nagyjából annyi, hogy minőségi tartalmat kell írni. Ugyanakkor egy időben felkapott lett a spam tevékenység, illetve spam tartalom is, viszont ezekkel jó esetben is csak rövid ideig lehet elérni sikereket. Összegezve, tehát nagyon sokan szeretnék tudni, hogy a Google-nek milyen szempontjai, kritériumai vannak a minőségi tartalommal szemben.
Szeretnék egy picit részletesebben írni tehát a minőségi tartalomról, ehhez pedig egyebek mellett a Google hivatalos irányelveit is felhasználom. Ugyanakkor mindenképpen meg kell jegyezni, hogy rendkívül tág fogalom a minőségi tartalom, illetve oldal, sőt nagy mértékben függhet a kontextustól is.
A tartalom autoritás
Ahogyan a neve is sugallja, ez esetben a szerzőt azonosítani kell, illetve felismerhetővé kell tenni a hozzá kapcsolódó minősítéseket is. Három fajta autoritás típust különböztetünk meg: személyes autoritás-szerző, intézményi autoritás – kiadó, szöveges autoritás- dokumentum. A keresőmotorok több fél képpen is tudják értékelni a szerzői autoritást, viszont egy nagyon közismert eszköz az úgynevezett rel author. Ez lényegében annyit jelent, hogy fénykép alapján be lehet-e azonosítani. Például a g+-on, ha részletesen ki van töltve a profilunk, akkor az mind a felhasználók, mind a Google felé is értékes információkat nyújthatnak a szerzőről, minősítéseiről, szakértelméről. Ezt intézményi autoritásnak nevezik, más névvel rel publisher.
Weboldal hitelessége
Természetesen nem mindegy, hogy hol is van publikálva az adott tartalom, hiszen jelentősen tudja befolyásolni a minőséget. Ugyanis azok a weboldalak tekintettek hitelesnek, amelyek egyszerűen használhatóak, jó navigációval rendelkeznek, gyorsan betöltenek. Alapjában véve kijelenthető, hogy megbízhatóság, illetve szakértelem párosítása. SEO szempontból lényegében négy féle hitelességet tudunk megkülönböztetni, amelyeket a keresőmotorok is meg tudnak különböztetni és felhasználni szignálként: feltételezett hitelesség, szerzett hitelesség, surface hitelesség, reputációs hitelesség. A feltételezett hitelesség áll fenn például a márkanevek esetében is, mert ismertségüknek köszönhetően a keresőmotorok is hamarabb rátalálnak, nem csak az emberek. A szerzett hitelesség, a korábbi tapasztalatokra épít, a keresőmotorok ez esetben olyan szignálokat vesznek figyelembe, amelyek a weboldalon kívüli vagy belüli értékelések, vélemények. A surface hitelességhez tartozik a site design és a page speed, vagyis a stílus és gyorsaság. A reputációs hitelesség pedig figyelembe veszi a citációt, illetve az adott oldalra mutató linkeket.
Tartalom relevanciája
Nagyon fontos a relevancia a weboldalak és a keresőmotorok szempontjából is. Ezt a legjobban egy példával tudom érzékeltetni. Ha én beírom a keresőbe, hogy xy sushi étterem, akkor nyilván nem a történelme vagy a sushi készítéssel kapcsolatos érdekességek fognak érdekelni. Ezt természetesen tudja a Google is és figyelembe is veszi, valamint a következőt nyilvánította ki ezzel kapcsolatban: „Webhelyének a Google keresési eredményei rangsorában elfoglalt pozícióját úgy növelheti leghatékonyabban, ha olyan webhelyet hoz létre, amely információban gazdag, és releváns, szabályosan alkalmazott, a tartalom témájára utaló kulcsszavakat tartalmaz.” Nem releváns tartalmak lehetnek a következők: találati listában magas megjelenési szám, viszont kevés átkattintási arány, magas visszafordulási arány, irreleváns linkek.